Az első órám elmaradt, így elmehettem az ikeába, és végre beszereztem a főzéshez szükséges néhány eszközt. A télies zimankó egész nap kavarta a faleveleket az utcán, az emberek jól beburkolóznak a kabátjukba. Már ha van nekik... (nem úgy, mint nekem).
A mai rómás órát Frau Tomasevic tartotta, akinek még akkor is hallani lehetett volna az akcentusát, ha nem vallotta volna be, hogy cseh. Mindenesetre ismét hárman ültünk az órán, és kíméletlenül kiadta nekem az amphorákat feldolgozásra, előadásra, majd egy apró min. 30 oldalas házidolgozatocska megírására. Nem volt mentségem, hogy még nem nagyon értem a nyelvet :)
Az óra egyébként nem különösebben volt nehéz, mert azt hiszem, hogy ez BA-soknak van, tehát csomó olyan dologról volt szó, amit
Egyéb újság mára nincs, úgyhogy gondoltam megszinesítem a blogot néhány újabb nosztalgikus képpel. A hagyományos fekete-erdei népviselet a kép bal alsó sarkában látható. A hölgyek fején viszonylag nagy, áll alatt megcsomózott kalap van, amelyet óriási meggyszemekhez hasonlító gombócok díszítenek. Elég sajátos. A kakukkos órát nem kell bemutatnom senkinek sem, de azt hiszem az ára sokunkat meglepne. Egy jobb, z
Végezetül örömmel jelenthetem, hogy zsebkendőnyi konyhámat végleg elfoglalták a különböző színű kukászsákok. Freiburg állítólag világhírű a környezetvédelméről... El is hiszem....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése