2007. november 22., csütörtök

Uniseum, Freiburg

A rómais tanszék mára is kis múzeum-látogatást szervezett, méghozzá az egyetem saját múzeumába, mely így Uniseum névre hallgat. Rendkívül jól szervezett, érdekes kiállítást lehet itt látni, tulajdonképpen az egyetem történetét és a hallgatók életét mutatják be a tárlók és kísérleti eszközök. Az épület alsó része, egyfajta pince az egyetem egyik legrégebbi emléke, a tulajdonképpeni 12. századi utcarészlet ugyanilyen korú falakkal. Nagyon izgalmas, hogy milyen szépen megmaradtak ezek az építmények és, hogy ma is sétálgathatunk az egykori utcafelületen :) a következő termek egyikében anno borospince működött, az intézmény saját bortermeléssel is foglalkozott többek közt, a címkén a Baden felirat olvasható. Fölfelé haladva kronologikus sorrendben követik egymást a kiállított tárgyak és épületelemek. Megtekinthető a régi iskolapad, és azt is megtudhatjuk, hogy az egyetemet 1456-ban VI. Albrecht alapította, az ő nevéből származik az Albert (Albert-Ludwigs Uni) is. Kezdetben a professzoroknak mindössze 12 tanítványuk volt, mondván, hogy Krisztus is csak 12 embert tanított egyszerre :) A felső szinten azokat a talárokat nézheti meg az ember, amelyet a késő középkorban és a kora újkorban viseltek, a hagyomány pedig a diplomaosztó erejéig máig fennmaradt. Minden karnak más-más színű selyemsál dukál, ami egyben szimbolikus jelentőségű is. A lila talár a teológia karé, a vörös a jogászoké, a kék az egészségügyé, a zöld a természettudományoké, a sárga pedig a filozófiai karé (azaz bölcsészek ;)) Mária Terézia adományozta azt az arany láncot, ami a mai napig része a hagyományos rektori viseletnek. A XIX. század elején az osztrákoktól a badeni hercegség, így az akkori badeni herceg, Ludwig irányítása alá került a város és egyeteme. Az ő nevéből ered az intézmény másik neve. Ludwig saját magát rektorrá neveztette ki és egy díszes, rektori székkel ajándékozta meg egyetemét. A mai rektornak tehát igen híres elődei vannak :)
A második világháború alatt a város és az egyetem is jelentős pusztítást szenvedett el, az épületek majdnem 80% lett semmivé.
A múzeum további részein a különböző karok egy-egy jellegzetessége látható, pl. annak a koponyagyűjteménynek néhány darabja, mely most az antropológiai intézetben található és mintegy 3000 darabot számlál. Érdekes "játék" egy műtéti szimulátor (chirurgie, sajnos nem értek hozzá úgyhogy az orvosoktól előreis elnézést.........) ami két karból és egy középső kamerából áll. A lényege az, hogy mindössze három apró vágással lehet mindenféle belügyi dolgot elintézni, mert a két szélső kar végén csipeszek vannak, a középsőn pedig egy lámpa és egy kis kamera, melynek képét egy számítógépen láthatjuk. A feladat nagyon mókás. A doboz belsejében kis emberke áll, kocsijában apró levélkékkel. Ezeket a pici leveleket kell a csipeszek segítségével a pirinyó postaláda aprócska nyílásába helyezni... Persze nem próbáltam, de minden elismerésem a sebészeké és a belgyógyászoké ;)
Az egyik sarokban aztán a régészeti intézet is képviseltette magát, méghozzá a tanszék saját ásatásának, a Heitersheimi villa feltárásának képeivek és ineteraktív animációival.
Ezen kívül számos terület bemutatását öleli fel a kiállítás, ami még nagyon tetszett az egy középen elhelyezett számítógép, amin az ember mindenféle német tájszólásokat hallgathat meg, melyet néprajzi gyűjtők rendszereztek.
A freiburgi Albert-Ludwigs Universität az első Németországban, mely ilyen múzeumot szervezett. A kiállítások 2004 nyara óta látogathatók.

Nincsenek megjegyzések: