Tegnap és ma

Tegnap, azaz kedden szerettem volna végre Freiburgot is megmutatni Zolinak, de az időjárás úgy döntött, hogy a változatosság kedvéért nézzünk még egy kis múzeumot, és folyamatosan zuhogó esővel tisztelt meg bennünket. Ezért a Colombi Schlössle-be kirándultunk, ami ráadásul majdnem a szomszéd utcában van, és annyit kell róla tudni, hogy az épület is régi, az 1800-as évek közepén, végén épült. Nagyon szép egyébként, és ez ad helyet a régészeti múzeumnak, a múzeum shopban pedig ismét el lehet költeni könyvekre a napi betevő falatra valót :) Dehát mire valók a múzeumok?? A Zoli által hozott ICOM kártyával még a 3 eurós belépőt is megúsztuk, úgyhogy jól indult a dolog. A kiállítás nagyon jó, most egy időszaki kiállítást is megnézhettünk Vissza a kőkorba címmel, a bejárattal szembeni lépcsőfordulón Ötzi viaszból megformált alakja köszönti a látogatót, persze szimpatikus bőr szerelésben, hanyagul háta mögé vetett sáskabáttal :) A vitrinek gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezetesek, sok kipróbálható dolog van, pl. kőpengével bőrt vágni vagy szőrteleníteni (mindet kipróbáltuk...). A római anyag is elég nívós, sok gyönyörű tárggyal, egyik kedvencem volt a millefiori üvegtál. A palota alagsorába egy hosszú lépcsőn keresztül kellett lemenni, ahol egy Alemann Schatzkammer-t, azaz kincstárat rendeztek be, gyönyörű arany és egyéb tárgyakkal. A különleges az volt ebben a tárlatban, hogy elkészültét magánszemélyek és bankok szponzorálták... Minden vitrin alá ki volt írva, kinek köszönhetjük a gyönyörű kiállítást... Sírtam is egy kicsit, hogy ilyen mikor lesz Magyarországon??? Miután megvettünk vagy négy könyvet, ezek közül három leárazott 50 centes volt, még mindig esett az eső, úgyhogy a Münsterig jutottunk, mert azt azért szerettem volna megmutatni, meg hát az fedett hely :) Estefelé kicsit csendesedett az eső, így el tudtunk még menni a karácsonyi vásárra és mily meglepő, most Schokoapfel helyett sült sajtos-kolbászos zsemlét ettünk amolyan németesen :) Nagyon finom volt :)
Nuber szemináriumára együtt elkészítettük a handoutokat, jó volt az óra, még a polgárdi ezüst asztalról is szó volt.
Ma délelőtt fel kellett tennem Zolit a vonatra, amely kilenckor indult, én pedig mehettem ismét településrégészet órára.
A vadiúj csizmám sarka természetesen nem bírja a mozaikkockás utcák kiképzését, úgyhogy egy hét elteltével máris sarkaltatni kellett vinnem a helyi suszterhez, aki ráadásul nő :) Az már kevésbé tetszett, hogy mindezért 8 eurót kért el, de ha nem akarok mindig beázós cipőben járni, pengetni kell...
Csak hogy ne mindig a római leletekről tegyek ki képet, most az első képen egy őskori fonott kosár látható, a másodikon tausírozott kora középkori övveretek és egy gyönyörű maszkos fibula. A harmadik kép az egyik környéken talált villából származik, míg a negyedik ábrázolja a kis kedvenc millefiori tálat. Az utolsóelőtti az alemann kincstár.


És végül, kedves Ötzi: